A kötelező olvasmányokról

A napokban nagy vihart kavart az egyik kortárs magyar író-költő nyilatkozata Jókai és Szabó Magda egyik könyvéről. Ő elmondta, hogy miért venné ki a két könyvet a kötelezők közül, viszont-mint mindig- értelmes és ésszerű vita helyett válogatott szitkokat kapott válaszként vissza. Fejtegetni lehetne a sztorit, de teljesen felesleges, hiszen véleménye lehet mindenkinek, én magam is szívem szerint kivennék pár könyvet a kötelezők közül, amelyeket gyermekként unalmasnak találtam. Van, amelyikkel felnőtt fejjel sem vagyok kibékülve, de tudjuk, hogy minden könyv egy külön világ. Nem kell, hogy mindegyik világban jól tudjuk magunkat érezni. 

Ha van olyan könyv, amit szívesen kivennék, az a Kincskereső kisködmön, a Pál utcai fiúk és a Kőszívű ember fiai. Ha megkérdezek mást is erről, bizonyára más könyveket mondana. Mindenkinek van erről egy álláspontja. Ha megkérdezik, hogy mit tennék be hellyette, meglehet, hogy órákig tudnám sorolni és indokolni, én még elképzelhetően Rejtő Jenőt is tennék a kötelezők közé, mert nekem ő nagyon nagy kedvencem. Ezzel lehet nem egyetérteni, ha másokat kérdezek meg, mást fognak mondani. Mi ebből a tanulság?

A kötelező olvasmányok egész rendszerét kellene átalakítani, jónéhány pedagógus már maga is megreformálta ezt a dolgot, mégpedig úgy, hogy van kötelező olvasmány (illetve kötelező olvasás), de a gyerkőc döntheti el, hogy mit olvas. A harmadkos kisfiamnak a téli szünetben kellett "bármit" olvasnia, ő a Hobbitot választotta. Kb. 25 gyerek mindegyike mást olvasott, majd szép sorjában beszámoltak róla, hogy miről szólt a választott könyvük és mit szerettek benne, kinek ajánlanák, stb. Így a gyerekek sokkal több művet megismerhetnek és volt, aki kedvet kapott elolvasni a másik által ajánlott könyvet, mert annyira megtetszett neki a történet. Ennek van igazán értelme. Általánosságban elmondható, hogy a gyerekek szívéhez nem áll közel a kötelező olvasmányok egy része. Ez nem baj. Nem a mai gyerekekkel van a gond, hanem halad az idő, változik a világ, az élő nyelv változásai száz év távlatában láthatók csak igazán, amikor nem értik a gyerekek, amit olvasnak. Ezért az a véleményem, végsősoron minden könyv elolvasása hasznukra válik, hiszen amellett, hogy akár a könyvekben szereplő történetek, férfi-női szerepek, vagy bármi egyéb, vitaindítók lehetnek, kialakulhat egyes dolgokról határozott véleménye a gyereknek, hogy mit tart jónak és rossznak vagy csak másnak az elmúlt korokhoz képest, a régebbi könyvek olvasása nagyon hasznos szókincsbővítés és az élő nyelv gondozása szempontjából is szerintem. Nem válik kárára. Más kérdés, hogy milyen korban kerül a kezébe egy-egy regény/alkotás. Részben ez is probléma, hogy talán nem minden esetben van megfelelően ez sem belőve ...

Értelmes vitákat lebonyolítani is meg kell tanulni, hogy véleménykülönbségek miatt ne pocskondiázzuk a másikat automatikusan, hanem igyekezzünk értelmes érvekkel alátámasztani a véleményünket. Erre is jó az olvasás, erre is jók a könyvek. 

Azt pedig persze ne felejtsük el, hogy az olvasóvá nevelés 0 éves korban kezdődik és iskolás korban is nagyobb a felelőssége a szülőnek, hogy az olvasóvá nevelt gyermeke olvasó is maradjon. Tantervek és követelmények jönnek-mennek, de mi otthon is nevelünk, tanítunk. Nincs befejezve a munka, amikor a gyermek hazajön az iskolából. Nem árt, ha a kötelezők olvasásában is aktívan részt tudunk venni, mert ha van valami, amivel nem értünk egyet, vagy úgy érezzük, hogy magyarázatra szorul, azt meg tudjuk beszélni a gyermekünkkel. 

Nekem Jókainak Az aranyember című műve egyébként több szempontból is nagy kedvencem. Én bevallom, nagyon utáltam benne Tímár Mihályt tiniként. Azt hiszem, minden könyv segít a saját identitásunk felfedezésében,  világról alkotott képünk kialakításában, a véleményünk formálásában is többek között. Érettségi tételként is kihúztam a művet, össze kellett hasnlítanom, hogy miben különbözik a film a könyv tartalmától. Ennél a történetnél tudatosult bennem, hogy mennyivel jobb olvasni valamit, mint nézni. Szóval ennek a könyvnek számomra nagyon sok haszna volt...