Írópalánta pályázat: Miért jó az a gyermekünknek, ha mesét ír?

Tudjátok, van a Katica Könyv Műhelynek egy Írópalánta pályázata, amiben zsűritag vagyok.  Elmondani sem tudom, hogy ez  milyen hálás feladat! Az első Írópalánta pályázatra beadott művek  zseniálisak voltak. A gyerekek valami csodálatos fantáziával vannak megáldva. Voltak egészen ámulatba ejtő alkotások, amikben volt humor, fordulat, tanulság, minden, ami egy jó sztorihoz kell. 

A győztes pályamű lenyűgöző volt. Verses mese formájában íródott, ettől volt különlegesebb, mint a többi, amellett, hogy az első három közül nem tudtam volna választani. Gál Dorka, aki a győztes pályázatot írta, nemcsak ebben a versenyben ért el kiváló eredményt. Rendszeresen nyer szavalóversenyeket, valamint az iskolájában rendezett írópályázatokat is. Sokat elmond arról, hogy miként tudott nyertes pályázatot írni. Az olvasó gyermekből gondolkodó felnőtt válik.-szoktuk gyakran emlegetni. De mi lesz egy olvasó és író gyermekből? CSODA!

Kattints ide! Katica Könyv Műhely - Írópalánta Műhely 2. 

Mennyire fontos az olvasás?

Az olvasás nyitottá és befogadóvá teszi az embert. Általa bővítjük a tudásunkat, a látókörünket, fejlődik a kritikus gondolkodásunk, bővül a szókincsünk, stb. Leegyszerűsítve; okosabbak leszünk!

Régen, még a technika (a rádió, a mozi, a tévé, telefon, és aztán az okos-eszközök) robbanásszerű megjelenése és fejlődése  előtt, az emberek szórakozása nem más volt, mint az olvasás, a mesélés. No persze, ha eléggé visszamegyünk a történelemben, ez sem adatott meg mindenkinek, a tanulás és a művelődés eleinte csak az úri nép kiváltsága lehetett. Aztán, ahogy mindenki számára elérhetővé vált az oktatás, egyre több lett az olvasó ember. Ahogy nőtt a könyvek iránti kereslet, egyre több íróra is szükség volt. Megjelentek azok az írók/költők is, akik kimondottan a "köznép" szórakoztatására alkottak szórakoztató, szerethető, kalandos műveket. Egy írónál előny, ha több szemszögből képes nézni egyes dolgokat. Ehhez pedig világot látott / olvasott, művelt emberekre volt szükség. Gyakran látjuk kosztümös filmekben, vagy ha olvasunk egy régi könyvet (mint a Büszkeség és balítélet pl. vagy a Jane Eyre), hogy az akkori időkben a műveltség kiemelkedően fontos pont volt az emberek életében. A művészetek ismerete és gyakorlása (kezdve a festészettől a hangszereken profi módon való játszásig), a nyelvek tanulása, a jártasság a világ kultúráiban, mind-mind fontos volt, melyek többnyire csak egy bizonyos réteg számára voltak elérhetők, az oktatás és a könyvek által. Ma már többnyire nem így van, mégis kevesek használják ki a kínálkozó lehetőségeket.

Az olvasást/mesélést kisgyermekkortól (az én javaslatom szerint magzati, de legalább újszülött kortól)mindenképp kezdjük el! Napi egy mese felolvasásával, a gyermekünk óriási előnyre tesz szert azokkal szemben, akiknek nem olvasnak, vagy nem rendszeresen. Akár másfél millió szóval lehet több a (szó)kincses ládájukban, mire iskolába mennek. Ennyire fontos az olvasás!

A kezdőbetű... nagy az öröm! 

 

És mennyire fontos az írás?

Legalább ennyire! Sőt!
Az írás, akárcsak az olvasás, bővíti az ismereteinket. Az írás esetében azonban ez talán még inkább igaz. Olvasás közben egy már kész művet olvasunk, ám amikor nekünk kell írni, az az agyunkat sokkal jobban megdolgoztatja. Egy-egy mű megírásakor, alkalmanként rengeteg kutatómunkát is végzünk, hogy a történetünk valóban hiteles legyen. Emellett sok alkotó régi legendákból, más népek kultúrájából, népmeséiből, mitológiájából merít ötleteket a műve megírásához. (pl. Tolkien és az északi mitológia kapcsolata.)

Írás közben bővül a szókincsünk, mivel változatos szavakkal kell fogalmaznunk és oda kell figyelnünk, hogy ne használjunk szóismétléseket. Eközben ki kell találnunk a karaktereket, a történetet, nagyon sokat kell dolgoznunk azon, hogy fordulatos, izgalmas, szerethető művet hozzunk létre. Az írás tehát az olvasással egybekötve a gyermekeinket duplán fejleszti. Emellett persze nagyon szórakoztató, jó móka is. Az én kisfiam azonnal kedvet kapott, amikor meglátta a könyvet.

Mint egy képregény. Túrós Babett zseniális rajza

Az Írópalánta műhely ad némi támaszt a gyerekeknek az illusztrációk által, de nem köti meg a kezüket. A történet a saját maguk által elképzelt fonalon haladhat, az általuk megírt sztori egyedi alkotás lesz. Egy olyan mű, amelyet talán a gyermekeiknek is fognak olvasni, vagy amelyet évekkel később visszatekintve így nyilatkoznak majd: 
"Az egész úgy kezdődött, hogy megnyertem egy pályázatot... immár többkönyves szerző vagyok."

Nem tudhatjuk, hogy mihez segíti hozzá a gyermekünket, hogy ezen a területen is engedjük kibontakozni és támogatjuk ebben. Én az oktatás szerves részeként alkalmaznám a Katica Könyv Műhely ezen könyveit. Zseniális ötlet! Túrós Babett illusztrációi modernek, szerethetők, korosztályhoz illők, és egyszerűen profik.

Mindenkit arra bíztatok, hogy engedjétek írni a csemetéiteket, és ha már írnak, akkor pályázzatok! Próbáljátok meg! Ezzel ugyanis nemcsak az nyer, aki a végén a fődíjat kapja. Már az maga egy főnyeremény, hogy a gyermekek megalkothatják a saját könyvüket. Iszonyú büszkék lesznek magukra és legyetek ti is büszkék rájuk, hiszen ez egy óriási dolog!

A gyerekek 8 éves kortól egészen 16 (!) éves korig pályázhatnak, persze korcsoportokra bontva díjazzák őket. A leadási határidőt a vírushelyzetre való tekintettel meghosszabbították 6. 14-ig, szóval még bőven van időtök! Több kategória, több ajándék! Drukkolok nektek!

 

A Katica Könyv Műhely logójára kattintva olvashatjátok a pályázat a részleteit, itt:

 

Engem pedig megtaláltok itt: