Kincsünk a kert

A kertészkedés és a természet szeretete kéz a kézben járnak. Már gyermekkoromban is imádtam a kertben lenni. Néztem a kertvégi árokban összegyűlt vízben az apró, még alig kifejlett békákat, kutattam az óriási hangyabolyokat, kerestem a szöcskéket, kergettem a lepkéket, hallgattam a fakopáncsot, lestem a gólyát, hogy mikor húz el a fejünk felett hatalmas szárnycsapásokkal, szinte elérhető távolságban. Szárnyai suhogását még a fülemben hallom, akárcsak a fecskék csacsogását, ahogy a fejünk felett cikázva a legyeket kapkodják.

Láttam dolgozni szorgosan a beporzó rovarokat, közelről vizsgáltam, hogyan gyűjtögetnek. Közben fél szemmel fürkésztem a fürgegyíkokat, hátha előbújnak fűből. A szüleim pedig meséltek méhekről, hangyákról, ebihalakról, minden állatról és növényről. Ezek a történetek életem végéig elkísérnek és persze anyaként én is átadom a gyermekeimnek e hatalmas kincseket.

Miközben én a természetet csodáltam, édesanyám és édesapám magokat vetettek, palántákat ültettek, hogy egész nyáron a kertünkben termő friss és vegyszermentes zöldségeket, gyümölcsöket ehessük. Érdeklődve figyeltem őket és persze alig vártam, hogy segíthessek ebben az áldásos munkában. Megtanultam, mit milyen távolságra kell ültetni, milyen növénymagokat mikor érdemes elvetni, hogyan kell egyáltalán gondozni a kiskertet, ha úgy tetszik, hogyan kell szeretni ahhoz, hogy bőven teremjen.

Amikor panellakásban éltünk, akkor is kertészkedtünk. Néhány cserép és kaspó elég volt ahhoz, hogy teremjen pár szem eper, melyet olyan élvezettel majszoltak a gyerekek, mintha mennyei manna lenne, mert hiszen az volt! Az eperpalánta iránt érzett szerető gondoskodásunk megérett, mézédes gyümölcse.

Néhány éve ismét kertes házban élünk. Beültettük a kertet termő fákkal, bokrokkal. Egres, áfonya, málna, ribizlibokrok cseperednek és hozzák a finom gyümölcsöket, alattuk eper kúszik. Barack és cseresznyefa csemetéink is vannak, s bár még kicsik, egy napon hatalmas, bőtermő fákká nőhetnek. Minden évben szorítunk helyet egy kis konyhakertnek is, amiben leveszöldségek, paradicsom, cukkini és egyéb tökfélék, brokkoli és fűszernövények növögetnek. A gyerekek ragyogó szemekkel segédkeznek elvetni a magokat és ültetni. A saját kertünkben termő zöldségek és gyümölcsök mindig sokkal vonzóbbak számukra. Lehet ebben valami varázslat…

Kincsünk a kert, hiszen annyi mindent ad nekünk! Tudást, táplálékot, ezernyi boldog pillanatot, örömöt, gondoskodást, és szeretetet. Mindenből épp annyit, amennyit mi magunk is adunk neki. Ezért szeressük nagyon!