Volt egyszer egy Jane Goodall
Egyszer volt, hol nem volt,
egy lányka, kinek vágya volt,
segíteni nem máson,
mint rengeteg sok csimpánzon.
Etológus ő, nem más,
s hogy példakép, az nem vitás.
Ma is él és dolgozik,
s egy jobb világról álmodik.
Volt még apró emberke,
mikor édesapa meglepte
egy plüssből készült csimpánzzal,
s ez felért kinccsel, gyémánttal.
Imádta e játékot,
e furcsa kis ajándékot,
melyet mai napig őrizget,
mint féltett, becses, nagy kincset.
Felnőtt, felcseperedett,
s hogy milyen furcsa az élet,
munkát Kenyában kapott,
s ez egy kis ajtót kinyitott.
Csimpánzokat figyelt meg,
vizsgálta, hogy hogy élnek,
miként látják a világot,
hol ők jártak, ő is járt ott.
Gombe-pataknak mentén,
Tanzánia lágy ölén,
egy a test a lélekkel,
s az ember a természettel.
Jane munkájának hála,
a csimpánzoknak világa
ismertté vált előttünk,
s kincs lett, amit megőrzünk.
( A szöveget és a képet szerzői jog védi! Felhasználásuk engedélyköteles! )
